Úthasználat rendje

A Diósjenő - Kemence közötti erdészeti magánút úthasználatának rendje.

Vízrajz

Vízrajz A hegyvidékre hulló viszonylag bőségesnek tekinthető csapadékmennyiségnek köszönhetően, a Börzsöny általános vízviszonyai al...

tovább olvasom

A Börzsöny élővilága

A Börzsöny élővilága A Börzsöny hegység nagy része a hivatalos növényföldrajzi besorolás alapján - a Cserháttal és a ...

tovább olvasom

Történelmi értékek

A Börzsöny történelmi értékei A természeti értékek mellett fontos kiemelni a történelmi értékeket is, ugyanis számos vár található a...

tovább olvasom
BRINGÁZZ A BÖRZSÖNYBEN!

BRINGÁZZ A BÖRZSÖNYBEN!

A Királyréti Erdei Kisvasút napján, ennek egyik programpontjaként fogjuk felavatni és átadni a természetszerető kerékpárosok részére a börzsönyi kerékpár utakat körbezáró a Királyrét - Nógrád kerékpározható makadám utat 11 órakor Királyréten a parkol...

tovább olvasom
Hétvégi programok, témanapok

Hétvégi programok, témanapok

Katalinpusztán érdekes foglalkozásokkal, tematikus programokkal várjuk az érdeklődőket. Térjen be a Kirándulóközpontba!

tovább olvasom
Diósjenői Erdei Szabadidőpark

Diósjenői Erdei Szabadidőpark

Diósjenő, a Börzsöny keleti kapuja, ahol az Erdei Szabadidőpark reményeink szerint a túrázók kedvenc kiinduló bázisává válik.

tovább olvasom

Vízrajz

A megáradt Kemence-patakA hegyvidékre hulló viszonylag bőségesnek tekinthető csapadékmennyiségnek köszönhetően, a Börzsöny általános vízviszonyai alapvetően kielégítőnek mondhatóak. A terület vízrajzi (hidrogeográfiai) centruma a legmagasabbra kiemelkedő Csóványos tömbje, ahová a legjelentősebb vízhozamú és hossszúságú patakok és völgyeik (pl. Kemence-patak, Fekete-patak, Szén-patak) hátravágódnak. A hegység felszíni vízfolyásaivulkanikus földtani adottságok és az ezzel járó tagolt felszín nyomán, általában rövidek és kis vízhozamúak. Ráadásul az országos szinten is jelentős arányú erdőborítottság miatt az éves csapadékösszeg , majd 60 %-át elpárologtatja az erdő. A vízfolyások nagy része nem a szép számmal előforduló, de nagy részt rendkívül ingadozó és csekély vízhozamú résvízforrásokból, hanem a hóolvadásból, a tartósabb időintervallumú esőzések, nyári heves záporok, zivatarok csapadékából táplálkozik. A patakok gyors és gyakran látványos vízszintváltozásai a vulkanikus eredetű kőzetek - töredezettségük ellenére - csekély vízáteresztő képességéből adódik. A karsztos mészkőhegységekkel ellentétben a lehulló csapadék nagy része nem szivárog el az anyakőzet mélyebb részeibe. A hegység leghosszabb és legnagyobb vízhozamú állandó vízfolyása a Kemence-patak, (neve a szláv "kamenica" szóból ered és "köves medrűt" jelent) a Csóványos keleti oldalába vágódott völgyfőben felfakadó források vízéből születik. A patak hoszza 25.6 km, teljes vízgyüjtő területe 107 km2, átlagos vízhozama 294 l/sec. A hegység geológiai adottságainak is köszönhetően, összesen 427 természetesen feltörő forrást Fagyos-kút forrása a Magas-Börzsönybentartanak nyilván a kataszterek. Ebből mintegy 350 mondaható jelentősebb vízhozammal rendelkezőnek. Ezeket három fő típusba sorolhatjuk: a hegylábi területek üledékes kőzeteiből feltörő talajvízforrások, a hegységperem lealacsonyodó oldalain kibukkanó rétegforrások, és a hegység belsejében található résvízforrások. (Ez utóbbi típus a Börzsöny egyik kiemelt természeti értéke, melynek teljes körű felmérését és adatbázisba illesztését Társaságunk jelenleg is végzi.) Az állandó résvízforrások közül mintegy 40 forrás 600 m tszf.-i magasságban fakad, míg a legmagasabban fekvő forrást a Csóványos keleti oldalában, 850-900 méterrel a tengerszint felett találjuk. A hegyvidéken nincsenek természetes eredetű nagyobb állóvizek. A belső területekről kilépő patakokat a lankásodó hegylábfelszínek kisebb esésű völgyeiben, néhány településen mesterséges gátakkal zárták el, így alakítva ki különböző funkciók ellátására szolgáló duzzasztott, mesterséges tavakat. A néhány természetes eredetű, kisebb léptékű állóvíz közül - a nagyobb hóolvadások és csapadékosabb periódusok idején - a lefolyástalan területeken megjelenő időszakos tavakat érdemes megemlíteni. Ilyen található  pl. a Só-hegy és a Nagy-Sas-hegy közötti nyeregben, a Nagy-réten. Emellett fontos, de antropogén eredetű vizes élőhelyet jelentenek a világháborús cselekmények nyomán kialakult ún. "bombatölcsérek" is.            

Aktualitások

2017. Május 28.
MADÁRDALOS GYERMEKNAP KATALINPUSZTÁN (Katalinpusztai Kirándulóközpont) tovább olvasom
2017. Május 28.
Gyermeknap a Nyírjesben (Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark) tovább olvasom
2017. Június 17.
’Régi emberek’ nyomában (Királyrét) tovább olvasom
2017. Június 24.
Mécsbogarak nyomában (Diósjenői Erdei Szabadidőpark) tovább olvasom
2017. Június 25.
Vargánya vadászat! (Diósjenői Erdei Szabadidőpark) tovább olvasom
2017. Június 25.
Vargánya vadászat! (Diósjenői Erdei Szabadidőpark) tovább olvasom
2017. Június 26.
Kicsik a természetben (Diósjenői Erdei Szabadidőpark) tovább olvasom
2017. Június 26.
Kicsik a természetben (Diósjenői Erdei Szabadidőpark) tovább olvasom
2017. Július 08.
A természet ízei (Diósjenői Erdei Szabadidőpark) tovább olvasom
2017. Július 10.
SZÉCHENYI ZSIGMOND VADÁSZTÁBOR (Katalinpusztai Kirándulóközpont) tovább olvasom