Úthasználat rendje

A Diósjenő - Kemence közötti erdészeti magánút úthasználatának rendje.

Börzsöny földtan

Börzsöny földtan

 Megjelent a „Vadregényes erdőtáj – a Börzsöny” kapható a Börzsöny tájmonográfiája (már a facebookon is követheti)! Vásárolja meg Ön ...

tovább olvasom

A Börzsöny élővilága

A Börzsöny élővilága A Börzsöny hegység nagy része a hivatalos növényföldrajzi besorolás alapján - a Cserháttal és a ...

tovább olvasom

Történelmi értékek

A Börzsöny történelmi értékei A természeti értékek mellett fontos kiemelni a történelmi értékeket is, ugyanis számos vár található a...

tovább olvasom
BRINGÁZZ A BÖRZSÖNYBEN!

BRINGÁZZ A BÖRZSÖNYBEN!

A Királyréti Erdei Kisvasút napján, ennek egyik programpontjaként fogjuk felavatni és átadni a természetszerető kerékpárosok részére a börzsönyi kerékpár utakat körbezáró a Királyrét - Nógrád kerékpározható makadám utat 11 órakor Királyréten a parkol...

tovább olvasom
Hétvégi programok, témanapok

Hétvégi programok, témanapok

Katalinpusztán érdekes foglalkozásokkal, tematikus programokkal várjuk az érdeklődőket. Térjen be a Kirándulóközpontba!

tovább olvasom
Diósjenői Erdei Szabadidőpark

Diósjenői Erdei Szabadidőpark

Diósjenő, a Börzsöny keleti kapuja, ahol az Erdei Szabadidőpark reményeink szerint a túrázók kedvenc kiinduló bázisává válik.

tovább olvasom

 Megjelent a Vadregényes erdőtáj – a Börzsönykapható a Börzsöny tájmonográfiája (már a facebookon is követheti)!

Vásárolja meg Ön is, ha bővebb ismereteket szeretne szerezni a hegységről!

A Börzsöny földrajzi helyzete

Az Ipoly folyó természetközeli ártere600 km2  kiterjedésű középhegység az Északnyugati-Kárpátok belső vulkáni övezetének legnyugatabbi tagja. Az Ipoly folyó völgye és a Nógrádi-medence felől, a viszonylag alacsonyabb relatív  magasságú térszínekből kiemelkedő,  sűrűn tagolt hegyvidék tájhatárait több oldalról is folyóvizek rajzolják meg. Északon a nagy részt magyar-szlovák államhatárt is alkotó Ipoly folyó, míg nyugaton a kanyargó folyóvölgy felett emelkedő, egykori öntésteraszaiból kialakult, dombsági jellegű hegylábi zóna képezi a hegység határát. Délen a Duna páratlan szépségű, hegyek közé szorított dunakanyari áttöréses völgye, míg keleten - a Cserhát felé már átmenetet jelentő - Nógrádi-medence zárja le a börzsönyi hegyek hullámzását.  

A Börzsöny földtani felépítése, földtörténeti múltja

Az Északi-középhegység nyugati bástyáját jelentő Börzsöny, hazánk harmadik legmagasabbra emelkedő, de viszonylag kis alapterületű hegysége. A meredek  gerincek, bércek, hegyoldalak, kis kiterjedésű hegyközi (intramontán) medencék, illetve különálló kúpok jellemezte vadregényes táj, egy bonyolult fejlődésű ősvulkán együttesének maradványa.
Budapesttől alig karnyújtásnyira régóta inaktív, de egykor heves kitöréseket produkáló vulkán alussza évmilliós álmát. A nagy részt természetközeli zárt erdőállományokkal borított hegyoldalak ma legmagasabbra a Csóványos 938 méteres csúcsában emelkednek. Ez a magasság azonban nem is sejteti az év tízmilliókkal ezelőtt majd jó 500 méterrel magasabb központi tűzhányóépítmény eredeti méreteit. A több ciklusú és változatos vulkáni tevékenység már 14 millió éve befejeződött, s az azóta kitartóan dolgozó külső erők (szél-, víz- és fagyerózió) mára felszabdalt domborzatú vulkáni romhegységgé pusztították le e tájat.

Vulkánkalendárium”

Ős-Börzsöny vulkánszerkezet rekonstrukció Landsat űrfelvételenA hegység első kitöréstermékei az ú.n. Diósjenő-Ógyalla szerkezeti vonallal kettéosztott aljzat fölött évtízmilliók során létrejött üledékgyűjtő medencében rakódtak le. A mélységi aljzat északi részét a felvidéki Vepor-hegységhez tartozó idős, metamorf képződmények, déli részét pedig, a Dunántúli-középhegységgel rokon karbonátos kőzetek építik fel. Az erre települt üldékes kőzetek (pl. különféle típusú és összetételű agyagok, márgák, kavicsrétegek, homokkövek) a későbbi vulkáni kitöréstermékek feküjének tekinthetőek. Az egykor itt hullámzott sekélyvízű oligocén-miocén tengerek ősmaradványainak egyik legszebb tárháza az Ipolyhoz kifutó Honti-szakadék, melyben az areális leöblítés (pl. csapadékvíz) által kipreparált keményebb agyagkőpadok több centiméter nagyságú kagyló- és csigavázak tömegét tárják elénk.
A vulkánosság lemeztektonikai hátterében a térség kontinens peremszegélyi mikrolemezekben való gazdagsága áll, illetve a Börzsönyt és vulkáni társait létrehozó Európai-tábla előtt egykor húzódó vékonyabb, óceáni kéregdarab déli irányú alábukási folyamata. A tűzhányó tevékenység - az alpi hegységképződés részeként - a kárpát–pannon térséget kialakító lemeztöredékek mozgásának volt a következménye. A mozgás a miocén eleje táján fejeződött be. A Börzsöny térsége már a mai helyén lehetett, amikor az igen aktív  és majd két, két és félmillió évig tartó vulkanizmus (kb. 16 millió évvel ezelőtt) megkezdődött.
A vulkánosság legelső termékei a felszínen is szemügyre vehetők, egyrészt a hegység külső részén emelkedő, 400-500 méter magas vonulatok kőzeteinek természetes feltárásaiban (pl.: Nagy-Kő-hegy, Nagy-völgy, Kemence-völgy) másrészt a környékükön található némelyik patakbevágásban (pl.: Lesvölgy, Medve-völgy, Mosoni-völgy, Német-patak völgye.) Az elsődleges képződmények alapján rekonstruálható, hogy a vulkáni működést heves, robbanásos kitörések jellemezték, melynek során a gyorsan kiürülő magmakamra beszakadt és nagy kiterjedésű, körkörös peremű mélyedés, kaldera keletkezett. Az utólagos tektonikai, szerkezeti mozgások azonban megnehezítik a kutatók számára ezek pontos számának és helyének behatárolását. 
A Nagy-Galla vulkáni lávakúpjaA Déli- és a Nyugati-Börzsönyben a táj meghatározó felszínformái a kisebb, 400-600 méter magas vulkáni kúpok. Ezek legnagyobbrészt lávakőzetekből állnak,s az alapos kőzettani vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy elsősorban kiömlési kőzetek építik fel e tájformákat. Ezek olyan változatos összetételű, eredetileg sűrűn folyó lávák voltak, amelyek meredeken feltornyosulva lávadómokat vagy dagadókúpokat hoztak létre. A lávadómok java része (pl.: Koppány- és Galla csoport, Csák-hegy) a föltételezett nagy kalderaperem környékén jöttek létre. Ezért e formák még ott is, ahol a kaldera valószínűleg a mélybe zökkent, az ősvulkán hajdani peremét jelezhetik (nyugaton a Hegyes-hegy, keleten a nógrádi Vár-hegy). A lávadómok keletkezésének vége felé hidrotermális tevékenység ment végbe, mely folyamathoz nemes- és színesfém-ércesedés kapcsolódott. Az egykor jelentős mennyiségű aranyat és ezüstöt - amelyekből nyomnyi mennyiség mindmáig megmaradt -, valamint az ólomércet főképp a XIV. században bányászták. 1795-ben pedig Kitaibel Pál egy Nagybörzsöny környékéről származó ércmintából írta le a tellúr nevű elemet.
A vulkáni működés méltó záróakkordja a Magas-Börzsöny felépülése volt. Habár már Cholnoky Jenő is „egyetlen nagy vulkán romjáról” tett említést, az ötvenes években (követve az akkor elfogadott tönkösödési elméletet), a legtöbben tagadták az elsődleges vulkáni formák létét. Csak a hatvanas évek végén Erdélyi János, Pantó Gábor, majd Pantó György elevenítették fel ezt a tézist. Ők a központi mélyedést "robbanásos" vagy "beszakadásos" kalderaként írták le. Később Balla Zoltán a központi udvart, mint egy "eróziós kráter" maradványát aposztrofálta és magát az eredeti vulkánt is rétegvulkánként rekonstruálta. Az újabb terepi paleovulkanológiai kutatások azonban már lávadóm-működésről tesznek tanubizonyságot. E kutatások alapján mintegy 1400 méter magas, több kitörési centrumú dómegyüttes alkotta vulkán körvonalazódik. A több kráterből kialakult dómegyüttes  központi udvara már a kitörés közepette tágulhatott, „kalderásodhatott”. Ebben fő szerep juthatott egy hatalmas lejtőösszeomlásnak, amely a kaldera nyugati részét (a mai Nagy-Pogány-hegy környékét) lealacsonyította.                         

(Karátson Dávid et al. kutatásai nyomán)                                                                              

Aktualitások

2017. Május 28.
MADÁRDALOS GYERMEKNAP KATALINPUSZTÁN (Katalinpusztai Kirándulóközpont) tovább olvasom
2017. Május 28.
Gyermeknap a Nyírjesben (Nyírjesi Füvészkert és Vadaspark) tovább olvasom
2017. Június 17.
’Régi emberek’ nyomában (Királyrét) tovább olvasom
2017. Június 24.
Mécsbogarak nyomában (Diósjenői Erdei Szabadidőpark) tovább olvasom
2017. Június 25.
Vargánya vadászat! (Diósjenői Erdei Szabadidőpark) tovább olvasom
2017. Június 25.
Vargánya vadászat! (Diósjenői Erdei Szabadidőpark) tovább olvasom
2017. Június 26.
Kicsik a természetben (Diósjenői Erdei Szabadidőpark) tovább olvasom
2017. Június 26.
Kicsik a természetben (Diósjenői Erdei Szabadidőpark) tovább olvasom
2017. Július 08.
A természet ízei (Diósjenői Erdei Szabadidőpark) tovább olvasom
2017. Július 10.
SZÉCHENYI ZSIGMOND VADÁSZTÁBOR (Katalinpusztai Kirándulóközpont) tovább olvasom